2012. december 13., csütörtök

Keleti és nyugati vallások, filozófiák különbözősége. 1. rész.

Manapság egyre nagyobb az érdeklődés a keleti vallások, és az ezekben megfogalmazott bölcseleti tanítások iránt. Igen sok ezoterikus könyv és publikáció jelenik meg, s bizony hitelességét illetően időnként vitába szállnék. Amolyan divat lett ilyen irányú témáról beszélni.
S hogy miért is e nagy érdeklődés? Miért nyúlunk mi európai emberek a "kelet misztériumához"?


Célunk - bármilyen megközelítésből is származzon - hogy szeretnénk megmagyarázni a világot, s egyfajta útmutatást szeretnénk kapni, mit tegyünk és hogyan éljünk, hogy életünknek értelme legyen. 

A keleti vallások fontos alapgondolata, hogy az érzékszerveinkkel tapasztalható valóság nem a végső valóság. Az csupán a valóság felszíne, olyan, mint valami díszlet, amely mögött egy más természetű, mélyebb valóság lappang, de ezek között a határvonal homályos, elmosódott, nem teljesen definiálható.
Nehéz megmagyarázni szavakkal azt a mélyen gyökerező életérzést, melynek alapja több évezredek óta ismert, s még Lao-Ce szerint is az igazi TAO "szavakban ki nem fejezhető".

Ellenben a nyugati világban megszokott vallások, elvárják híveiktől, hogy "gondolkodás nélkül higgyenek abban, ami a szent iratokban kifejtett isteni kinyilatkoztatás közöl", a keleti kultúrában inkább azt a módszert igyekeznek megtanítani, amelynek segítségével - jelentős szellemi erőfeszítések árán - a tanítvány "személyes tapasztalatokat" szerezhet. 

A keleti gondolkodás szerint a valóság képe eltérő lehet attól függően, hogy azt milyen nézőpontból közelítjük meg. Magától értetődőnek tartja, hogy a valóságot nagy számú megfigyelésre épülő racionális okoskodás útján sem lehet tökéletesen megismerni. Ehhez ugyanis szükség van egyfajta logikai úton ki nem fejezhető INTUITÍV BÖLCSESSÉGRE is.

A valóság tehát paradox jellegű. 
A keleti bölcseleti irányzatokban az időt nem tekintik egyirányú folyamatnak. Az európai gondolkodásban viszont az idő egy múltbéli kezdőpontból egy jövőbeli végpont felé halad. A keleti felfogás szerint az idő egyfajta kör vagy spirális pályán halad, emiatt a jelenségek ISMÉTLŐDNEK. Tehát az egyszeri teremtés és az egyszeri megsemmisülés helyett a teremtések és pusztulások szüntelen körfolyamata zajlik.

Egy kis ízelítő a különböző felfogásról. 
Popper Péter egy előadásában a következő példát mesélte el:
"Egy keresztény misszionárius pap találkozik Indiában egy Síva hívő hinduval és hosszas beszélgetés során megtéríti őt a keresztény hitre. A pap ezután úgy gondolja, hogy a hindu eddig Síva hívő volt, mostantól keresztény lesz. A hindu azonban így gondolkodik: Milyen jó, hogy egy bölcs tanítómesterrel hozott össze a sorsom. Én eddig csupán Síva hívő voltam, most pedig már Síva hívő is és keresztény is vagyok, kitágult előttem a világ, képes vagyok a dolgokat más nézőpontból is szemlélni."

A téma kimeríthetetlen, itt folyatjuk tovább.











 

2012. december 2., vasárnap

Tél kezdete a kínai asztrológiában.


A Hsia hónapok besorolása szerint - ugyan úgy, mint a nyugati asztrológiában -4 évszakra bontja az évet.

A TÉL  hónapjai is 3 zodiákus jeggyel bírnak:
- Disznó (víz elem) november 7-8- december 7-8.
- Patkány (víz elem) december 7-8 - január 5-6.
- Bivaly (föld elem) január 5-6 - február 4-5.



Mint tudjuk a kínai asztrológia szerint az év vége NEM december 31-én ér véget.
A tavasz beköszönte minden évben más időpontban van. A kínai újév, vagy más néven holdújév, holdfázisokhoz kötődik – a téli napforduló utáni második újhold napján kezdődik, és tizenöt nappal később, teliholdkor, fejeződik be. A mi naptárunk szerint a kínai újév február 4-éhez legközelebb eső újhold napján van, amely általában január 21-február 21 közé esik. Ez évben  Január 23-a volt a kínai újév első napja, amely a kínai horoszkóp szerint a SÁRKÁNY évének kezdete volt, és február 9-ig tart. Február 10-vel belépünk a KÍGYÓ évébe.
De addig még van 3 hónapunk.
Van még időnk magunkon dolgozni.
Sorséveink alakulását részben az adott személy guaszámai is meghatározzák, tehát hogy milyen "keretek" között érdemes mozogni.
De a tudatos gondolkodásnak itt is nagy jelentősége van.
Annak, hogy felismerjük lehetőségeinket, s hogy célzottan haladjunk az előre meghatározott tervek sikeres megvalósításában.
Minden "elemre" másképpen hatnak az adott év energiái.
Ez évben - a Sárkány évében - a tűz elem volt meghatározó.
De.
Ez nem mindenki számára jó, vagy kedvező.
Valakinek lehet "támogató", kedvező, feltöltő, mert mondjuk ő is tűz elemű, vagy a föld elemnek támogató energiája még,  de ugyanolyan arányban lehet rossz, kedvezőtlen, korlátozó, pl. ha valaki víz, vagy fa elemű.
Ezért van az, hogy éveink mindig más és másképp alakulnak. Energiák határozzák meg, befolyásolják, korlátozzák, vagy épp támogatják az adott sorséveinket.
Az, hogy ki mennyire tudatos, látja, ismeri fel, hogy cselekedni kell, és hogy hogyan - abban lehet segítségére az asztrológia tudománya.
Az ősi tradíció valós, számításokon alapuló több évezredes tudomány.
Nem ezotéria, és nem kuruzslás.
Érdemes elmélyedni a jegyzetekben, írásokban, és megfigyelésekben.

2012. november 29., csütörtök

Milyen az igazi, mágikus Nő?

Hold arcú, mágikus, titokzatos..... Határozott, mert tudja mit akar. De gyöngéd, hiszen nincs szüksége arra, hogy versengjen, harcoljon, vagy mindenáron bizonyítson. 
Tudja, hogy értékes, hogy méltó a boldogságra, a beteljesülésre. 
Felismerte és "használja" a benne rejlő szépséget, tehetséget és bölcsességet, látszódni és ragyogni akar. 


Szereti és mélységesen tiszteli a természetet, s benne az állatokat, növényeket, s lényét, testét, gyermekének adja. Belőle teremtődik a Világ.
A Nő misztérium. 
Minden életkorában szépséges. Elfogadja és szereti testét. Nem dől be holmi divatnak, trendnek, őrül kívánalmaknak.  
A Nő maga a változás, mert megéli az elengedést és újjászületést. 
A mágikus nő mindig tudja, hogy bármikor kész a teljes átalakulásra, mert élete a folytonos erőfeszítés nélküli változás. 
Nem ragaszkodik, nem akar birtokolni, mert a szabadság az otthona, és szeretteit is megajándékozza ezzel. 
Nem fél szeretni, nem fél szerelembe emelkedni. 
Bármit hozott is magával erre az életre, bármilyen is volt a gyermekkora, a szülei, a körülötte lévő dolgok, ő talpra áll és valóra váltja az álmait. 
Nem vár a társára, nem hibáztat, hanem szembenéz a legnagyobb félelmeivel, és afelé veszi az irányt. 
Az igazi Nő varázslónő, aki képes a láthatatlan világból, fizikai valóságba hívni az álmaimat, képes teremteni. 
Soha nem mondja azt, hogy vele nem történik semmi, mert a mágikus nővel mindig történik valami. Mert folyamatosan figyel, érez, kapcsolódik és teremt. 
Nem túlélésre játszik – mert egyszerűen szerelmes az életbe!

2012. november 25., vasárnap

Életünk útelágazásai.

Épp utaztam hazafelé, s elgondolkodtam.....
Egy hasonlattal élve, mindannyiunk élete egy aszfaltos út.

Először csak egy piciny falucska utcája, mely beletorkollik egy nagyobb főútba, aztán kiszélesedve lassan már egy autópályán lavírozunk. Hol gyorsan, hol lassabban. Jelzőtáblákkal szegélyezve, útelágazásokkal, letérőkkel, útszűkülettel, átépítéssel bolondítva.
S lehet, ha hibát vétünk - jön a büntetés, ilyen-olyan formában. Sebesség túllépés, ittas vezetés, kihágások - amiket vagy megúszunk, vagy nem. Jó esetben csak az autónk sérül, vagy csak kisebb horzsolásokkal kerülünk ki egy ütközésből. De mi van, ha már komolyabb sérüléseink lesznek.... s tovább már nem is megyek - ha esetleg más életével játszottunk?
Van felelősségem? Mennyire "tisztelem" a magam és mások életét? A "balesetek" elkerülése végett, mennyire vagyok tudatos? Figyelek, érzékelem a külvilágot? Fontosnak tartom e, hogy a jármű jól karbantartott legyen?  

                Gondoljuk csak végig, és fordítsuk át ezt a mi életünkre.
Elindulunk - születésünk pillanatában kaptunk egy testet - mi vagyunk a JÁRMŰ. S az aszfalt - a MI ÉLETÜNK. Ahogyan az utakon közlekedünk, úgy tesszük ezt az életünkkel is. Vannak pillanatok, évek, mikor gőzerővel rohanunk - ilyenkor mennyire látod magad körül a "világot"? 
Az életünk is többszereplős. Kiket "veszel fel"? Kik ülnek be az autódba? Te döntöd el. Te, hogy kikkel osztod meg - tudom most furán hangzik - a testedet, a lelkedet..... Kit engedsz magadhoz közel? S ha már ott van - vigyázol rá? "Bekötöd a biztonsági övet?" Óvatosan vezetsz? Vállalod e a hibáidért a felelősséget, amit magadnak vagy másoknak okoztál? S tanulsz belőle? Mennyire sérül a tested? A lelked? Egyáltalán TÚLÉLTED a balesetet? Nyomorék leszel? Vagy talpra állsz? 

Mész az úton.......Mindig és mindenhol vannak leágazások és elkerülő utak. Felismered az életed során, mikor kell LETÉRNI az utadról? Ha nem mennek jól dolgaid - észreveszed a "letérés" a változás lehetőségeit? S ha kell - meg tudsz állni a "parkolóban", az életedben, hogy PIHENJ? Hogy állj, stop - elég volt, nem megyek tovább a lejtőn. Vagy mondjuk felismered e, hogy ugyan döntöttél anno, de ez még sem az TE UTAD. Van erőd letérni? Tudod e újraprogramozni az ÉLETEDET? 

Időnként az utakat is átépítik. Kijavítják, újra aszfaltozzák, festik, stb. A tested mennyire egészséges? Mit teszel ennek érdekében?

Az utak általában egyenesek, sokáig szinte nem történik semmi, csak ülsz és vezetsz nyugodtan. De jön egy kacskaringós út, tűkanyarokkal. Az életünkben is vannak ki nem számítható pillanatok, s időnként mások miatt kényszerülünk egy merőben új döntés meghozatalára. FÉK. Ha észnél vagy, figyelsz, JELEN VAGY, nem ittál, "nincs tele felesleges rossz gondolatokkal a fejed" - nincs baleset. 

Sokszor vagyunk felelőtlenek - s néha nem csak saját magunknak okozunk kár, de másoknak is. Csak az nem mindegy, mennyire bántjuk meg a másik embert, mennyire "hagyjuk cserben", milyen fájdalmakat él meg??????

A TE életedet nem fogja közúti ellenőr, tábla, és jelzőlámpa szabályozni.
A diszpécserkezelő TE VAGY! 
S utazni, világot látni, élvezni az élet minden apró pici csodáját - még ha időnként göröngyös is, de izgalmas - elég indok arra, hogy ne otthon üljünk a sötét szobában :))))
 

 

2012. október 29., hétfő

Mennyire ismered önmagad?

Egyre jobban bekényszerülünk az otthonunkba.
Jönnek a hideg napok, eső, hó, szürkeség, s talán csak a forró tea, és a mécsesek picinyke lángja melegít fel.
Mennyi mindenre lehet jó ez az időszak?
Ahogy a természet is megpihen, elbújik a hó leple alá, úgy az embereknek is szükségük van egyfajta elcsitulásra, számadásra, összegzésre, elmélkedésre.
Rendezheted az otthonodat, a családoddal-gyerekekkel készíthetsz akár termésekből lakásdíszeket, játékokat, s persze előveheted kedvenc, vagy az ismerőseidtől kapott könyveket, baráti társasággal együtt jó kis főzéssel és véget nem érő kártyapartival is elütheted az idődet.  

                                         
De a hosszú esték a saját magaddal való foglalatosságra is időt adnak.
A belső utazásra, önmagad megismerésére, önvizsgálatra, célok megfogalmazására, tervek készítésére, akár tanulásra, írásra.

 
A múlton való állandó agyalás, a hibák előhozakodása teljesen felesleges. Elmúlt, nincs már itt, vége, lezárult, idejét vesztette......
A folytonos jövőben való élés sem vezet semmire. Éppúgy egy helyben fogsz totyogni, ha elérhetetlen álmokat kergetsz.
A múlton csak annyit időzz el, amennyire az önvizsgálathoz szükséges.
Idézd fel, anno mit tettél, vagy cselekedtél rosszul. De ne bántsd emiatt magadat. Azt, akkor nem véletlen cselekedted. Akkor arra voltál képes.
De most?
Látod, hogy lehetett volna más megoldás is?
Fejlődtél, tapasztaltabb lettél.
A személyiségelemzések négyszemközti megbeszélésénél nem egyszer utalok arra, hogy önmagunk megismerése nem kis feladat.
Az elfogadás, a magunkon való dolgozás, az útkeresés bizony időigényes. De nem felesleges.
Egy folyamat, amit soha nem lehet későn elkezdeni.

Mindegyikünk változik, alakul.
A környezetünk is - család, barátok, munkahelyi kollégák.
Soha nem lesz ugyan az a nap, nem fog újra megtörténni, az ami volt. Mindig minden más lesz.
Nem jobb, nem rosszabb.
MÁS.

Van kedved írni?
Magadról.
Lehet még fogalmad sincs, mit írnál.
Vegyél magadnak egy szép füzetet, vedd elő kedvenc tolladat, készíts egy pohár finom teát, és kuckózz be.
Írj.
Bármit, ami jön.
Hagyd, hogy a toll csak úgy fusson a papírlapon.
Aztán, ha két nap, két hét, két hónap múlva visszanézed - meglepődsz majd, milyen gondolatok voltak benned. Mi az ami épp foglalkoztatott.
Az írás jó terápia.
Bármennyire cenzúrázod magadat, a toll hegye csak azt írja le, ami ott motoszkál a fejedben.
Lehet hogy még csak szavak jönnek elő, mondatok helyett. Írd le.
Megvizsgálhatod magadat a munkahelyi, családi, párkapcsolati, hobbi, szülő-gyerek, vagy akármilyen élethelyzet szemszögéből.
Készíthetsz olyan páros oldalakat is, mint pl.:Hibáim - jó tulajdonságaim. Mi az amit szeretnék - vagy nem valósult meg, stb.
Tulajdonképpen egy térképet készítesz magadról.
S idővel ez a térkép - megmutatja az utat, merre lenne jó menni, hol akadsz el, miként kellene másképp cselekedni.

Már nem is olyan nagy baj, hogy rossz az idő?
Sőt!
Jó kirándulást - ÖNMAGAD ORSZÁGÁBAN!




2012. október 1., hétfő

Október - a KECSKE havában.

A kínai asztrológia szerint október hónapja a KECSKE havában van.
Pontosabban október 7-8 - november 7-8 közötti időszakról beszélünk.

Mit is értünk ez alatt?

A zodiákus jegyeket ismerve, mind a 12 hónapra nyilván másképpen hat, de energia szinten befolyásolja.

                                                        
 A Kecske, a művészet jegyében született. Képzelőerővel rendelkezik, kreatív, fogékony az élet finom és új dolgaira. Kicsit kényelmes, nyugodt, feszültségeket, kötöttségeket nem kedveli, de a szoros napirendet sem. 

Csapatmunkát élvezi igazán. Szüksége van a többiek támogatására is. 
Meggyőzően érvel, igen nagy vonzerővel rendelkezik.
Csendes és visszafogott. Jó rendezvényszervező, fantasztikusan jól szórakoztat másokat, a társaságot.

Élvezi a színházi előadásokat, koncerteket, mozit, bármilyen képzőművészettel kapcsolatos témát. S mindent közösségben, csoportosulva, s élményeit, együtt másokkal szereti megosztani.

Természetközeli, szereti az állatokat, vidéki életet.

Mivel szereti a szépet, ezért tehetsége van lakberendezésre, vagy varrónőként tevékenykedik szívesen, esetleg a szépségiparban találja meg helyét, vagy bármilyen, a szépészettel - ebbe a művészet is beletartozik - kapcsolatos tevékenységben jól érzi magát, kiteljesedhet. 

Kellemes személyiség a baráti közösségben. Megértő természetű.

                                                    - - - - - - - - - 

A fentiek ismeretében tehát bátran kezdjünk bele közösségek alapításába, vagy szervezzünk programokat. 
Jó időszak feltöltődésre, a művészetekben való ténykedésre, elmélyülésre. Mindenképpen a közösségnek, a csoportosulásoknak van itt az ideje. Ne zárkózzunk el, be. Nyissunk a külvilág felé. De az elmélyedés, pihenés ugyan úgy legyen része életünknek.
Otthonunk alakítására, csinosítására is jó időszak.

ŐSZ. 
Legyünk minél többet a természetben, élvezzük az őszi erdők szépségét. Egy kicsit lazuljunk, pihenjünk, engedjük el magunkat, s tudati szinten is, minden olyan dolgot, ami nem kedvező számunkra. Elengedés időszaka is ez. Elengedünk - de be is fogadunk. Embereket, helyzeteket, de jönnek helyette újak.

Az évszakok közül, talán az egyik legszebb időszakunk, az  őszi október.
Szinte mesélnek a falevelek.
Élvezzük szépségét!


2012. szeptember 28., péntek

Vers egy Nőtől, Nőkről, de nem csak Nőknek!


Mi NŐK.

Mi nők szeretünk lenni, csak úgy a létezésnek élni.
Befogadni, várni, érezni, és életre hozni, megalkotni, s megszülni a csodát.

Mi nők szeretünk szeretve lenni, s szerelemben meghalni,
kedvesünkkel egy életre közös útra lépni.

Mi nők szeretünk ölelni, ölünkben érezni, lüktetni,
az érzékek végtelen rejtelmeiben elveszni.

Mi nők nem felejtünk, csak remélünk,
megbocsájtunk és szeretünk.

Mi nők otthont teremtünk,
szépséget és nyugalmat,
melegséget és örömöt adunk.



Simogatunk és bántunk,
Adunk és befogadunk,
Sírunk és nevetünk,
Álmodunk és valóságban élünk.

Meghalunk olykor, de újjászületünk,
Temetünk, de továbblépünk,
Oltalmat, vigaszt, támaszt adunk,
szerelmet remélünk, s a csillagokban hiszünk.

Látni és láttatni akarunk,
érezni és éreztetni, hogy vagyunk,
a színek és illatok birodalmában,
a fények és ízek világában,
a reménység és hit egében,
elrejtőzni, s elfeledni az időt.

                                                                                
S igen, néha lehet, túl sokat, és sokszor
csacsogunk, vitázunk, tévedünk, és vétünk.
S egy megrajzolt, hatalmas rózsaszín felhőben élünk.

De Ti FÉRFIAK, kik megteremtettétek  a Világot,
engedjétek, hogy mindezek lehessünk.
Hogy hol?
Mellettetek, veletek, előttetek, mögöttetek,
a karjaitokban, lelketekben.
A mindenségben.
Mert nélkületek, nélkülünk csak szürke semmi a VILÁG.

CSÍÍÍÍZ

2012. szeptember 23., vasárnap

Színház az egész Világ!

Elvárások, játszmák, keménység, kifelé való élés, hazugságok, befelé fordulás-bezárkózás, érdekkapcsolatok, rohanás...

Ezt várna el tőlünk az ÉLET?
De!
Mi is ennek ellenkezője?
Mi és ki is vagyok én? (Hát egy "örömbogyó"!)
Hogyan is teszek mindezek ellenére?


- Nincs elvárás -mert akkor csak az általam elképzelt dolgoktól leszek jól, s ha nem az történik, jön a csalódás.
Játszmák - időpocsékolás, idővel mindenre fény derül.
- Keménység - lágy vagyok, mert NŐ vagyok: érzelemmel, időnként könnyekkel, szerelemmel és szeretettel teli, simogatással, befogadással, odaadással.
- Kifelé való élés - miért mutassak mást, mint ami van? Nem hordok álarcokat, azt adom, ami belül van.
- Hazugságok - egyfajta félelem, mert nem merjük felvállalni azt, ami van. Ezzel is csak bonyolítjuk az életet.... a fenét, isten ments - no para.
- Befelé fordulás, bezárkózás - nem építek várfalakat, beengedem a fényt, szeretetet, a segítő kezet.
- Érdekkapcsolatok - érdekből szeretni? érdekből kötődni? üzletben, barátságban, szerelemben?????? Egyszerűség, tisztaság, átláthatóság - ennek van jövője.
- Rohanás - lenyugodni, lecsendesedni, megtalálni az egyensúlyt, a harmóniát minden szinten - azért esténként jó futni :)

Észreveszed magad körül a zajos, lüktető világban az ellenkezőt, a szépséget?
Tedd - mert jó.
Miért? Mert jó élni, nevetni, szeretni és szeretve lenni.
Ollé!

2012. szeptember 20., csütörtök

GPS élet. Zsákutca vagy ÚJRATERVEZÉS?




Nem, ez itt nem egy telefonguru ajánlata lesz. De mint hasonlóság villant be, mire és miként használjuk a navigációs rendszert a hétköznapi életünkben.

GPS - jó ideje beköltözött mindennapjainkba.
Rohanunk, sietünk, tájékozódni kell.
Merre?
Hová is?
Hogyan is jutok el?
Megadjuk a koordinátákat, aztán uccu, megyünk neki a világnak.
És néha milyen érdekes, de így is időnként eltévedünk, zsákutcába futunk.
Hiba csúszik a gépezetbe.
Ebben a tökéletesen megformázott, "műanyag" életben, semmi hiba nem történhet.
Nem így vagyunk a saját életünkkel is?


Előre mindent ki(akarunk) számítunk, megtervezünk, előkészülünk, mereven-görcsösen feszülünk bele az ÉLETBE.
S mi van, ha nem megy?
Ha eltévedünk?
Ha nem sikerül?
A jól kiszámított életünk, időnként mint egy kártyavár - pufffffff - összedől.
De!
Célok kellenek - nagyon is.
Kicsi-közép-hosszú távú célok.
Cél nélkül nincs élet. Az az ember, aki csak van, az halott, értelmetlen vegetál a világban.
Nem az a baj, ha lecsüccsenünk, ha tévedünk, ha időnként megtorpanunk. A baj az, ha nem megyünk, ha nem merünk felállni, továbbmenni, ÚJRATERVEZNI.
Ha görcsösen ragaszkodunk régmúlt ideákhoz, ha nem ismerjük fel a változás, változtatás tényét, ha nem kérünk segítséget, ha nem lépünk idejében, s talán a legfontosabb - elfogadni, hogy hibáztunk (na és????), na de gyerünk - rázd meg magad - és menj tovább.
Új utakon, út tervezéssel, új célokkal.
Telefonodon elfogadod azt, hogy hibázik, hogy időnként eltérít?
Bosszankodsz? Hát persze!
De újra bepötyögöd a címet, más lehetőséget keresel, újratervezel.
Na de és a saját életedben miért nem teszed???????

Újratervezés!
Új élet!
Új lehetőségek!
Új emberek!
Új szokások!
Új célok!
Újdonságok!
Hm de jól hangzik.

Neked is?

2012. szeptember 11., kedd

Térrendezés - Miért erősítünk bizonyos életterületeket?



Jobb megértés végett, úgy gondoltam elővesszük a testünket :)
Ha azt mondod fáj valami - persze a fájdalomtól függően - jobb esetben orvoshoz (természetgyógyászhoz, stb.) fordulsz. Segítséget kérsz. Az orvos mit tesz ilyenkor? Feltárja a betegség okát, diagnosztizál, s a betegségtől függően kezdi el a terápiát, hol kisebb, vagy nagyobb beavatkozást igénylően.




Amikor életünk bizonyos területein problémák vannak - valahol mi is így cselekszünk.
Van, amit mi is meg tudunk oldani, de van, amihez szakember szükséges.
A feng shui tanaira lebontva, időnként elég, ha a személyiségünk jobb megismerésére törekszünk, vagy épp aktuális elakadásainkat vesszük szemügyre, de az is lehet, hogy környezetünk (otthonunk, munkahelyünk) térrendezésében kell változtatnunk, vagy mindezeket együtt.

A "betegségek" kezelése esetében sem az egész testet "gyógyszerezzük". Ugyan egészében kell látni, vizsgálni,  de a bajra fókuszálva kell megoldást keresni a problémára. Így vagyunk ezzel a térrendezésnél is.

Mindig az egész teret, környezetet nézzük, de az éppen szükséges, élethelyzetünknek megfelelő részt kell erősíteni. Sokszor látom, tapasztalom - s ezzel a legnagyobb energetikai bajt lehet létrehozni - hogy minden terület "túl" van erősítve. Összekuszálódnak az energiák - s a dömping már inkább rombol, mint sem használ. 
Nem lehet egy kaptafára húzni sem az erősítéseket. Ez olyan, mintha mindenkinek ugyan azt a gyógyszert kellene bekapkodnia, vagy sportolnia...... Időnként radikális változtatásra van szükség, de lehet, hogy csak az életfelfogásunkon, életvitelünkön kell változtatni. Tehát a térrendezésnél sem mondható ki, hogy mindenki csak a feng shui boltokban kapható dísztárgyakat rakja ki, s a baj azonnal megoldódik. 

Személy szerint jobban szeretem a minél jobban térbe, környezetbe beilleszkedő, nem feltűnő, de célzottan, tudatosan megválasztott szín, anyag, forma, vagy egyéb kiegészítők alkalmazását, mint sem a koloniál bútorra kihelyezett Buddha szobrocskát.
Egy családon, közösségen belül is mindenkinek másra van szüksége. S akkor még nem is beszéltünk az épp aktuális sorsévekről.

Összegezve:

- élethelyzetünknek megfelelően, csak az aktuális életterületet erősítünk.
- erősítéskor harmóniára törekedjünk - mellőzzük a feltűnő, hivalkodó, oda nem illő tárgyakat.
- mindig az egész teret vegyük figyelembe, de egy közösségen belül (családoknál, munkahelyen, üzletben) is nagyon finoman, esztétikusan erősíthetünk egyénre lebontva.
- nem erősítünk minden életterületet
- minden sorsévben más fontos, tehát évente vizsgáljuk át környezetünket.

Fontos!
Semmilyen térrendezés nem ér célt, ha először nem a tisztítással kezdjük. Kacatoktól szabadulj meg! Add tovább, dobd ki!

2012. szeptember 6., csütörtök

Erős Nők - gyenge Férfiak? A látszat csal!



Társas lények vagyunk.
Életünk során sok mindenhez alkalmazkodunk.
Már születésünk pillanatában belecsöppenünk egy családba, közösségbe.
S innentől kezdve szinte életünk utolsó percéig "vagyunk" valahol, alkalmazkodnunk kell, hacsak nem egy lakatlan bolygóra költözünk.



Alkalmazkodni nem csak emberekhez kell, hanem különböző élethelyzetekhez is.
Sokszor nem várt, előre nem kiszámítható dolgokhoz, s még ha meg is tervezzük életünk folyását, még akkor is próbára tesz bennünket a nagybetűs ÉLET.
S ilyenkor jön, hogy ki hogyan is KÉNYSZERÜL alkalmazkodni?

Bármennyire is társas lények vagyunk, s az emberiség száma is csak nő a világban, ezzel arányosan egyre jobban bezárkózunk.
Nem csak az otthonunkba, hanem mi saját magunkat is a külvilág, a másik ember elől, s hatalmas várfalakat építünk, szinte már bástyákat.
Egyre nehezebben ismerkedünk, megváltoztak az ismerkedési szokások, félve adjuk ki magunkat, s ezt még csak tetézi (korosztálytól és nemiségünktől függetlenül) az előző kapcsolatban szerzett kudarcaink (ezt nevezem: múlt béli hozadék puttonynak).

Szinte már szállóigévé vált, hogy a nők már nem is NŐK, a férfiak már nem is FÉRFIAK.
Boncolgatni lehet, szinte ezernyi cikk foglalkozik e témával.

Egyre több nőnek álcázott amazon rohangál, hajt eszelősen, diploma, karrier, pénz és egyéb dolgok után - s a gyerek, család, netán a párom cirógatása, vagy pusztán, hogy legyen egy társ mellette - MÁR BELE SEM FÉR AZ AZ IDEJÉBE.
A férfiak zöme - sajnos - belemenekül úgyszintén valamiben, pótcselekvések garmadát halmozzák fel. S lágyulnak, mert értetlenül néznek bennünket - mit is szeretnénk, mi NŐK?

Nos - ez tény. Mi nők fantasztikusan jól megtanultunk pénzt keresni, eltartani magunkat, üzletet kötni, szöget beütni, kocsit venni, tankolni, tökéletesen tudunk gyereket nevelni, már a sportban is egyre több nő próbálja ki magát a férfiaknak szánt témákban, s a végén már azt is elfelejtjük milyen egy férfi érintése, ölelése.

Persze a férfiak is nagyol jól elvannak egyedül (kivételek persze vannak). Remekül főznek, mosnak, leadják a gyerektartást, talán még néha meg is kapják a gyerekeket cserébe, hódolnak káros szenvedélyüknek, vagy túlzásba vitt pótcselekvésbe kezdenek.

Te jó ég! Hová vezet ez??????????
Borzalmas!

Életünk több cikkelyből áll. Akár férfiról, akár nőről beszélünk. Képzeljünk el egy kört. Osszuk fel. Van benne helye: a szülőknek, gyerekeknek, munkának, barátoknak, párkapcsolatnak, rokonoknak, hobbinak, szomszédoknak, .......stb.
Ezek a "szerepek" helyettesíthetők egymással?
Persze, hogy NEM!

Nyilván nem lehet egyszerre mindenben tökéletesnek lenni, vagy megélni. Bizonyos élethelyzetek alakítják sorsunkat. De azt, hogy elnyomjunk valamit, ne éljük meg, ne akarjunk gyereket, családot, párt,..... NEM NORMÁLIS.
Ezek a cikkelyek valahol "szeretet" csomagok is.  A csomaghoz, cikkelyhez tartozó szeretetet nem lehet átvinni a másikban. A páromnak szánt szeretetet nem adhatom át a gyerekemnek, mert szerencsétlen "megfojtom" vele, s fordítva. A szüleimmel nem helyettesíthetem a páromat, sem a gyerekemet, sem a barátaimat, stb. sem mindezeket fordítva.

A mai világ megtévesztő eszményképet sugall: külsőségeknek élünk. A média, a reklámok, s lassan már mi is azt tartjuk elfogadhatónak, hogy a tökéletes, a HIBA NÉLKÜLISÉG A NORMÁLIS.
Felcímkézzük embertársainkat, az általunk gondolt, látott, külsőségekből ítélt tulajdonságokkal, s elkönyveljük kinek, mire is van szüksége, vagy mire nem, ki milyen ember, stb.

A nők erősnek TŰNNEK, a férfiak GYENGÉNEK? Ez hülyeség.
A világ (az isten) megteremtette a férfit és nőt. Idők óta változik, alakul minden. De egy nem. A szerepeket nem lehet felcserélni, s ideje lenne visszatérni (na jó nem a középkor idejéhez, de nem is az őskorba) ahhoz a normához, hogy SZÜKSÉGÜNK LEGYEN EGYMÁSRA. A másikra. Az ellentétünkre. Mint ahogy a nappal után jön az éj, a nyár után jön az ősz, a dagály után az apály, s a férfi mellé a nő, és legyen elfogadás - s befogadás!
A természet is alkalmazkodik.
Mi emberek egyre jobban nem akarunk, s nem tudunk alkalmazkodni a természethez, s lassan egymáshoz sem. Olyanná válunk, mint a Kis hercegben az emberek - külön bolygón élnek.......

Ideje lenne elgondolkodni - hová is vezet mindez?

2012. szeptember 4., kedd

Átalakítás - na de melyik stílust válasszam?

Átalakítás.... Lehet, most talán sokan húzzák fel szemöldöküket, hogy jó, persze, de ez sok pénzbe kerül, s a mai világban ezt ki engedheti meg magának?
(Azért ezzel az állítással vitatkoznék, részint attól is függ, milyen minőségű és nagyságú átalakításról beszélünk.)

Nyilvánvaló, hogy mindenki  a saját pénztárcájának, s igényének megfelelően változtatja át otthonát, üzletét, munkahelyét.
S jön a következő kérdés: mivel kezdjem? milyen stílust válasszak?
(A stílusokkal régebbi írásaimban már foglalkoztam - csemegézz belőle kedved szerint.)

A fokozatosság és tudatosság elvének vagyok híve. A kapkodás sok esetben, az élet más területén sem vezet célra, itt meg pláne.

 
Először is, célszerű felmérni az igényt, munkatársakkal, családtagokkal, hogy mit is szeretnénk, mi a célunk az átalakítással, miben szeretnénk változást eszközölni életünk bizonyos területén.
Készítsünk tervet, az egész térre, s helyiségenként, s azon belül is, hogy csak a fal színével kell játszanunk, vagy új bútorok, kiegészítők beszerzését is tervezzük, vagy még nagyobb átalakításnál - pl. falat bontunk, vagy építünk.

Ha még nincs konkrét elképzelésünk - ismerkedés címen menjünk el bútorüzletekbe, vegyünk kezünkbe ilyen témákkal foglalkozó magazinokat, kérjük ki szakember véleményét (főleg, ha feng shui szerinti tudatos térrendezésről beszélünk), ötleteljünk.

Ha csak sima falfestésről van szó, akár mi magunk is elvégezhetjük. Az üzletekben már óriási választékban kaphatók erre megfelelő eszközök - nem egy családnál hallom, hogy saját maguk birkóztak meg ezzel a feladattal.



Bútorválasztásnál óriási eltérések vannak. Mit, hol és mikor veszünk meg. Ha ügyes vagy, és fifikás, több helyen is beszerezheted. Akár akciósan, akár végkiárusításnál, lim-lom piacon - zsibvásáron, interneten - használt bútorként, stb. No persze, ha tele a zsebed, ez már nem kérdés - de ezt kevés engedheti meg magának.
Rengeteg kreatív magazin, s internetes oldal foglalkozik e témával, ötletes tanácsokat adva, mit hogyan kell elkészíteni. Csak a mi hozzáállásunk szükséges mindössze. 

Pénzszűke miatt, az sem baj, ha nem egyszerre végezzük el az átalakítást. Célszerű egy helyiséggel kezdeni (tartsuk szem előtt pl. egy családban kinek a legfontosabb?), s a végcélt tartsuk szem előtt. 



Bármilyen átalakítást eszközölnénk is - a legfontosabb a felesleges kacatoktól való megválás, még mielőtt újra visszapakolnánk festés után a szekrénybe, polcokra, fiókokba. 
Ha csak csupán ezzel megvolnánk, óriásit tettünk magunkért. Sajnos nagyon sok ember számára okoz problémát - görcsösen ragaszkodunk tárgyiasult dolgainkért - s rettentő sok felesleges kacatot vagyunk képesek felhalmozni.

Ha összességében nézzük az átalakítást, s készítettünk tervet, előkészültünk, megszerveztük kik segítenek a munkálatokban, hol szerezzük be a szükséges eszközöket, stb. már nem is tűnik olyan nagy falatnak - sőt, jó szórakozásnak is vehetjük.

A legszebb a vége - mikor kényelmesen beleülsz a fotelbe, s körbenézve munkád gyümölcsén, büszkén veregetheted meg válladat - milyen kis ügyes voltál.

Jó munkát!

  

 


 

2012. augusztus 28., kedd

Félelem - vagyis fél emberként, félelemben akarsz élni?

Nem kell messzire mennie senkinek, elég, ha magába tekint, vagy a környezetét veszi szemügyre - időnként nem árt az önvizsgálat, hiszen mindannyiunkban ott  van a félelem. Kimondva, kimondatlanul, de bizonyos helyzetek (még ha nincs is jelenleg tudomásunk róla) előhozhatják.

Sajnos sok embert látok félelemben élni, fél emberként élni.
De élet ez így??????



Mit is jelent e szó: FÉLELEM?

A félelem egy érzelmi állapot, egy mélybe húzó, lehangoló érzés. Kiválthatja a másokhoz kötött érzelmi reakció, a fenyegetettség érzése, vagy a múltból még ránk ragadt, tudati szinten belénk ivódott negatívan megélt események emléke.   
Az érzéssel párosul a szorongás, a harag, düh, kiúttalanság, a jövő ismeretlensége, önértékelési zavarok.

A félelem minden ember számára mást jelent. Mindegyikünk tart, fél, kicsit vagy jobban valamitől.
A félelmek lehetnek testi vagy lelki eredetűek.
Félhetünk a testi fájdalomtól, kínoktól, gyötrelmektől, vagy érzelmi-lelki eredetű dolgoktól, más személyek viselkedésétől......

Félünk kimondani véleményünket - főnökünknek, párunknak, barátainknak, családtagjainknak - de miért is?
Mert az elvesztés tényével nem tudunk, vagy nem akarunk szembesülni.
Azzal, hogy a másik embernek nem fog esetleg tetszeni, az, amit hall tőlünk. Kritikának vélik, ami ott, akkor, abban a helyzetben létezik. Ki így, ki úgy látja.

F É L  - E L E M = Fél emberként élni? Hiszen a ki nem mondott szó, ott van bennünk, rettegésben tart, állandóan agyalunk, rágjuk magunkat, s ez előbb vagy utóbb testi tünetté válik. Van fogalmad mi játszódik le a testedben? A gyomrod görcsben, nem tudsz aludni, állandó stressznek teszed ki magadat, s a megoldásra váró dolgot, a kimondatlan szavakat, döntéseket, folyamatosan csak tolod magad előtt.

Sokszor mi saját magunkat tartjuk félelemben. Mert nem merünk kipróbálni valamit (mi lesz ha nem sikerül), nem merünk belemenni valamibe - egy új szerelembe (félünk a csalódástól),  egy munkahelyváltástól (milyen lesz az új főnököm, új kollégák, megbirkózom-e a feladataimmal)......

Na de ha nem MEREK kitörni az általam felállított bástyából, akkor soha nem fogom igazán a SAJÁT ÉLETEMET ÉLNI. Pedig mindenkinek csak egy élete van, itt és most, s igen, lehet, néha hibázunk. Ki az, aki soha nem téveszt, nem vét????? Nincs tökéletes. S nem is kell, hogy az legyen. Mi nem gépek vagyunk. Bár a gépek is időnként elromlanak :) 

Egy ideje felismertem, s nekem bevált, hogy belemegyek a félelmeimben - széllel szembe!
Legyen az utazás, tanulás, szerelem, munka, vélemények - de ezekben mind ÉN vagyok.
Jó végre a saját életemet élni, a saját bőrömben - s állok elébe az újnak.

NO PARA! :)))))))))
 



2012. augusztus 27., hétfő

Szimbólumok.

A térrendezés művészetének egyik sarkalatos pontja.
Ha csak belegondolok, hogy a több ezer éves, ősi tradíció honnan és miért létezik (emlékezzünk csak: hiszen a holtak temetkezésének kellő tisztelete volt a lényeg), s hogy most hogyan is értelmezzük a feng shui elvét - megkérdőjeleződik a ma ismert, és előszeretettel használt szimbólumok használata, hiszen az akkori térrendezést a mai korban már képtelenség teljességében alkalmazni.
Vitatott, főleg, hogy több iskola is van.
De a ma élő, mostanság használatos irányzatoknak vajmi köze sincs a régi, tao alapokon nyugvó tanításoknak.
Egyre több üzlet, boltocska nyílik, s árulják portékáikat, bődületes árakon.
Személy szerint - s hiszem, hogy mindenki, aki valóban elkötelezett a zen életformához - "ami bent, az kint elvét alkalmazza".

A legfontosabb tehát, ahogyan gondolkodunk, ahogyan világot látjuk. Ez vetítődik ki a környezetünkre, a térre. S az már - ugyan nem mindegy - de csak a mi fantáziánk szüleménye, hogyan is rendezzük be otthonunkat, bármilyen teret, s milyen szimbólumokat használunk.
A szimbólumok fontosak, és egyben szépek is.
Szerintem az a legfontosabb, hogy saját magunknak legyen üzenete a szimbólumoknak.
Kicsit olyan, mint a "pavlovi reflex". Mennyivel jobb egy olyan tárgyra nézni, amihez emlékek fűződnek, akár mondjuk saját magunk készítettük, vagy kaptuk, mint az olyan tárgyaknak, melyeket csak vettünk.
A szimbólumok kihelyezésének lényege az, hogy számunkra hordozzon üzenetet, ezzel vonzod be azt, amiért kihelyezted.
Nem attól fog működni, hogy drága, feltűnő, kirívó.



A zen tradíció lényege egyébként sem a csillogásról, feltűnősködésről szól.
Egyszerűség, átláthatóság, tisztaság, rend, harmónia.
Térrendezésnél legfontosabb elv, hogy otthonunk összhangban legyen a kihelyezett szimbólumokkal.
Sajnos sok helyen látom, hogy bármennyire is szépen megtervezett egy otthon, üzlet, vagy munkahely, de a kihelyezett szimbólumok nincsenek összhangban a környezettel. Ettől pedig már megdől a feng shui elve.

Mielőtt bármit is kihelyeznél - gondol át, Neked mire is van szükséged, milyen jelentéssel bír a kihelyezésre szánt szimbólum.

Hogyan kezdjem el?

Ha már ez a kérdés megfogalmazódik benned - jó úton vagy.
Egy lépést már tettél magadért, mert felismerted a változtatás igényét.
Először is két részre bontjuk a tradicionális feng shui ismérveit.
Időnként elég ha a környezetünk tudatos rendezésével, átalakításával foglalkozunk.
De ha épp elakadásunk van életünk bizonyos területén, önöm magunkkal állunk hadilábon, esetleg családtagjainkkal, párunkkal, munkatársainkkal, tehát bármilyen emberi kapcsolati rendszerben nem találunk megoldást bizonyos helyzetekre, akkor lehet segítségünkre az asztrológia, s ennek alkalmazása a személyiségelemzésnél.
S ha nagyon nagy káosz uralkodik, akkor bizony mindezek együttes alkalmazására van lehetőség.
Tehát térrendezésre és személyiségelemzésre.



Hogyan kezdjem el?
Először is fogj egy papírt, ceruzát és kezdj el írni: milyen problémák vannak életedben, hol vannak elakadások, mely személyekkel nem jutok dűlőre, milyen élethelyzeteken kell változtatnom,...... stb.
Egy kis önvizsgálatra van szükség.
S ha ezzel meg vagy, kérd egy feng shui szakértő segítségét, akiben megbízol (ez nagyon fontos), mert hiszen a közös munkálkodásnál nyílt lapokkal kell játszani, "vesézni kell", csak így lehet sikerrel járni.
Nem mondom, hogy könnyű. Sőt! Néha nagyon nehéz lesz, még akár kimondani is azt, ami fáj, ami gondot okoz, szembesülni a valósággal, egyáltalán odáig eljutni, hogy azt mondod - "segítséget kérek"!
Azt, hogy megfogalmaztad - elég volt, változtatni akarok, ki akarok törni, újat szeretnék, mást szeretnék - óriási dolog!
Már el is kezdted megalapozni az új életedet - sínen vagy :)
Lesz egy új életed!!!!!
Hmm - ez jól hangzik, ugye?

Miben segít a feng shui?

A taoista alapokon nyugvó szemlélet annál sokkal több, mint hogy csak térrendezéssel foglalkozzunk.

A legfontosabb, hogy megértsd, a feng shui nem csak az otthonunk átalakítását szolgálja.
A több ezer éves tradíció egy "lehetőség, gondolkodásmód, mankó, egyfajta világszemlélet", mely segítségedre lehet önmagad mélyebb megismerésére.
A tudatos gondolkodás, a hogyan tovább útvesztőiben ad iránymutatást.
"Ami bent, az kint, - ami kint, az bent."



Fontos, hogy a hely, ahol élünk, milyen, de annál fontosabb, hogy saját magunk hogyan gondolkodunk, mit látunk meg a világból, mennyire ismerjük önön magunkat, s a környezetünkben élő embereket.
S ha mindezzel tisztában vagyunk, jöhet a tér - alakíthatunk, rendezgethetünk, újjávarázsolhatjuk kuckónkat.

A feng shui egy nagy kaland - egy folytonos, világkörüli utazás az "életben".
Segítséget ad, hogy harmóniában élhess  a környezetedben élő emberekkel (család, párkapcsolat, munkahely) s az otthonod valóban nyugalom sziget lehessen számodra.

Mit jelent, és honnan származik a feng shui?

A feng shuit, más néven, a Szél és Víz tudományának nevezik.

Sokan tévesen, spirituális alapokra helyezik ismeretét.
Az ősi tudomány, több ezer éves tradíció, Vu király nevéhez fűződik, s ismeretei szerint alkotta meg a kínai számmisztika, asztrológia alapját. Később ebből alakult ki a Ji Csing, az ősi kínai bölcselet. A következő dinasztiák tovább tökéletesítették ezeket a tudományokat. Az első, máig elismert, ránk maradt alapelvek a Han dinasztia nevéhez fűződnek.



A Feng Shuit elsősorban arra használták, hogy a halottaknak megfelelő temetkezési helyet találjanak. Úgy tartották ugyanis, hogy az élő és a halotti világ két különböző világ, és nem keveredhetnek egymással. Viszont szeretteik nyugodt álmát biztosítani akarták, ezért a legtöbb kínai temető délre néző domboldalakon fekszik, ahol semmi sem zavarja a qi szabad áramlását.

A császárok hivatalosan is elismerték a térrendezés tudományával foglalkozó tudósokat, mestereket, nekik feltétlen tisztelet járt. Általuk határozták meg, hogy hol legyen az uralkodás székhelye, hova építsenek új városokat. Fennmaradt épületek bizonyítják, hogy már 3000 évvel ezelőtt is a Feng Shui szerint épültek a paloták.

Hsia hónapok - napok.


Hsi naptár - hónapok. De mit is jelent?

A Hsia naptár a négy évszakra helyezi a hangsúlyt, tehát egy év e naptárban teljességében tartalmazza a négy évszakot. Az egyes évek kezdőidőpontja mindig február 4-e, mely a TAVASZ ÉRKEZÉSE nevet viseli és a tavasz első napja is egyúttal.
A Hsia-naptár szolár rendszer, akárcsak a nyugati Gergely-naptár, e két rendszer pontosan megfelelhetőek egymásnak.
A Holdév kezdőnapja azonban már nem ilyen kötött, hanem évről évre változó. Ez évben, tehát 2012-ben január 23-val kezdődött.
A Holdújév napja nem egyenlő az állatövi év napjával!
Minden hónapra jellemző az öt elem valamelyike - ez határozza meg jellegét.
A Földi jegyek (föld elem - tehát a Sárkány, a Kecske, a Kutya, és a Bivaly) minden adott évszak 3 hónapjában jelenik meg.



Tavasz:
Február 4-5 - március 5-6 a Tigris hónapja - Fa elem
Március 5-6 - április 4-5 Nyúl hónapja - Fa elem
Április  4-5 - május 5-6 Sárkány hónapja Föld elem

Nyár:
Május 5-6 - június 5-6 Kígyó hónapja Tűz elem
Június 5-6 - július 7-8 Ló hónapja Tűz elem
Július 7-8 - augusztus 7-8 Kecske hónapja Föld elem

Ősz:
Augusztus 7-8 - szeptember 7-8 Majom hónapja Fém elem
Szeptember 7-8 - október 7-8 Kakas hónapja Fém elem
Október 7-8 - november 7-8 Kutya hónapja Föld elem

Tél:
November 7-8 - december 7-8 Disznó hónapja Víz elem
December 7-8 január 5-6 Patkány hónapja Víz elem
Január 5-6 - február 4-5 Bivaly hónapja Föld elem

Minden mindennel összefüggésben van. Egyes évek, s ezen belüli hónapok, az arra jellemző elemek, a saját zodiákus jegyünk.... mind mind hatással vannak ránk.
Érdemes időnként egy "saját magunk időutazásában" részt venni - sok olyan kérdésre, megoldásra kaphatsz választ, mely a mindennapokban való - hogyan tovább kérdéseiben segítségedre lehet.

2012. augusztus 14., kedd

Értékeled igazán az ÉLET örömeit? Élet és halál.

Nem tudom, Ti hogy vagytok vele, de személy szerint nem sokat találkozom a halál fogalmával. Szerencse vagy nem, így alakult. 
Döbbentem olvastam egy ismerősöm oldalán - elveszítette szerelmét. Nem oly rég, még az utcán láttam őket, kéz a kézben, csak úgy izzott a levegő, boldogok voltak. S most az elvesztés tényével találkozni????? Felfoghatatlan.

A halálról valahogy nem igazán beszélünk, kényes téma. Pedig kellene. Bármilyen esetről is van szó, próbálunk felkészülni rá, de mikor ott a pillanat, mérhetetlen nagy üresség lesz rajtunk úrrá.
Ami eddig megszokott volt, szinte természetes, kézenfekvő, az a másik pillanatban elvész, nincs, soha többé vissza nem fordítható. Sokszor csak ekkor döbbenünk rá, mekkora szerencsénk is volt, hogy az a személy, életünk része volt.


Sok-sok ember még mindig csak ott ragad le, hogy halmozza a tárgyiasult dolgokat, s görcsöl a 22 ruciért, a tuti fúl telefonért, autóért, még és még nagyobb házba öli pénzét, kérkedik, s azt hiszi ettől lesz boldog élete.
De valóban erre van szükség? Ez jelenti a boldogságot? Ez az igazi érték?
Igen, lehet, valakinek ez a mennyország. Ezt is el kell fogadni. Talán majd egyszer rájön, mi is az igazi kincs - ha fejlődik, vagy kap egy jó nagy pofont az élettől. De az is lehet, hogy soha, s csak bajlódik tovább.

Körülötted milyen ÉRTÉKEK vannak? Emberi értékek? Kincsek? Igazgyöngyök? Egyáltalán észreveszed?
Időnként nem árt a számvetés - feleleveníteni azokat a pillanatokat, mely a legszebbek voltak életedben, embereket, eseményeket, helyzeteket. S értékelni azt, hogy egészséges vagy, szerető emberek vannak körülötted, s hogy megélted azt a sok-sok csodát, melyre most visszagondolhatsz. S ennek ismeretében élni tovább, tudatosan, figyelni és meglátni a szépségeket, s igen, naponta elmondani - hálás vagyok, köszönöm!!!!!!!

Soha nem tudhatjuk, meddig van megírva sorsunk, s másoké sem - ezért kell teljességében megélni a jelent, belemenni a pillanatokban, s félre tenni aggódásainkat, félelmeinket, hogy mi lesz utána, mert kitudja, lesz e holnap.........

Vigyázzunk jobban ÉRTÉKEINKRE!

2012. július 22., vasárnap

Változás - amit szeretünk, vagy nem.

Feltetted már magadnak a kérdést - milyen viszonyban állsz a változás fogalmával?

Az első rögtönzött válasz sok esetben - "persze", ha jó dolgokról van szó. De ha épp kényszerhelyzetben találod magad, mások miatt kell akár az életed folyamáról, munkahelyről, párkapcsolatról, gazdasági dolgokról döntened, s nem épp ínyedre van a "munkás" feladat - na őszintén, valóban szereted a változást?
Egyik előadásomon is feltettem már ezt a kérdést, s a közönség csak úgy morgott - "jujjjjj, de nem szeretjük". 
Igen, valóban kényelmetlen helyzet.

S ha utólag visszanézel? Hogyan alakult életed? Tanultál belőle? Mi változott meg? Lettek új ismerőseid? Veszteség ért? De miben? Egyáltalán veszteség az, ami akkor az volt? És mostanra? A kérdéseket folytathatnám még - de ezt igazán magadnak tedd fel, akár írd le, összegezz. Addig, ameddig a kérdések csak úgy jönnek.



De mi is a változás?
A változás - törvényszerűség. Tőlünk függetlenül is bekövetkező esemény. Pl. évszakok alakulása, természeti és emberi dolgok, az idővel egyenes arányban bekövetkező sorsszerű folyamatok sokasága. 
A feng shui, a taoizmus, a keleti filozófia szerint - ellentétesen a nyugati felfogással - elfogadott, alappillére, erre épül az elmélet, s legfontosabbnak tekinti a változás fontosságát. 


Gondoljuk csak végig.
Megszületünk - apró pici gyermekből felnőtté váltunk. Megannyi tapasztalással a hátunk mögött. Tanultunk - személy szerint nem az iskolára gondolok - az életből, helyzetekből, emberektől, a kudarcokból, a pofonokból, igen, a rossz és iszonyú fájdalmakból. Mondom, IGEN, ha mindent úgy fogsz fel, hogy a változás normális, kell, sorsszerű, elfogadott, a létező jó. 


Csak csodálkozva, s értetlenül nézem az embereket, hogy mennyire szenvednek pl. a nők a koruk miatt, mert arcuk, testük, fizikai állapotuk már nem a régi. Vagy mert sokan nem érzik jól magukat egy munkahelyen, lépni kellene, de vacillálnak, húzzák az időt, s közben a lehetőségek is elröpülnek. Gyermek születik egy családba, és hányan-de hányan sírják vissza régi énjüket, életüket, ami soha nem fog már visszajönni. Stb.

De miért is kellene? 

Az, ami akkor volt, ott abban a pillanatban, percben, az már a MÚLT. Benne vagy egy helyzetben - akármiben - megéled a JELENT - s ami azután fog bekövetkezni - az a JÖVŐ.  Az életünk olyan mint egy LEGO játék. Egymásra épülnek a kockák, s tőlünk függ, mennyire stabil, s milyen magasra, nagyra építjük. 

Hiba - ha mások életét nézed, hogy hasonlítod magadat, milyennek kellene lenned, mit kellene elérned, hogyan kellene élned az életed. Ne tedd! Ne a másokhoz hasonlítsd magadat, hiszen egy kiragadott élethelyzetből nem lehet még levonni semmit. A Te életedet is megannyi dolog határozza meg, vagy befolyásolja, s ettől lesz kerek. 


Ami most rossz, fájdalmas, szokatlan, kilátástalan - az később a legjobb lehet. Ha teszel érte.
Változni és változtatni soha nincs késő, főleg ha a félelmeiden, a lustaságodon, az önsajnálaton is túllépsz.  
Változás - tulajdonképpen a fejlődésünk alapja is lehet. Hogy mennyi lépcsőfok vár ránk? És időnként hányat lépünk vissza? Jó kérdés. 
Az tény - jó nagy rendrakás lehetőségét hordozza magával - mind környezetünk, mind önmagunk megismerése, mind személyes kapcsolataink terén. Nagy változások idejét éljük, az idő ketyeg, s nem áll meg.......

A változás jó, fogadd el, legyen a "barátod" - hiszen esélyt kaptál életed jobbá tételére!
Már az ókorban is felismerték: "Kétszer nem lépsz ugyanabba a folyóba." (Hérakleitosz) 






2012. július 13., péntek

Megfelelő munkaerő és munkahely - feng shui szemmel.

Egyre több ember számára fontos, hogy magánéletét - otthonát harmonikussá varázsolja. 
De mi a helyzet a munkahellyel?

Nagyobb cégeknél, főleg külföldön előszeretettel hívnak tanácsadót, már nem csak a hely térrendezésével kapcsolatban, hanem a megfelelő munkaerő kiválasztása céljából is.
Az Öt elem tanának ismérvei szerint, a 9 elem tekintetében, még nagyobb az esély, hogy az adott munkafeladatra a legmegfelelőbb embert lehessen kiválasztani, s annak függvényében tud egy cég hatékonyan működni. Nem vagyunk egyformák - s nem mindenki alkalmas elemzői, szervező, tanácsadói, kommunikációs feladatokra, vagy akár egy prezentáció megtartására. 


A munkahelyi problémák sok esetben a hiányos kommunikáció, egy állás nem megfelelő személlyel történő betöltése, gyakran a helytelen önértékelés, mások befolyása, illetve a helytelen észrevételek következménye.
A tanácsadás arról szól, hogy segítse a meglévő kapcsolatokat, illetve hogy megtaláljuk a megfelelő embert egy bizonyos feladatra. Erre nagyon jó eszköz a Kilenc Csillag Ki elemzés. Az elemzés rámutat arra, hogy az öt elem miként befolyásolja egymást. S ebből vagy harmonikus kapcsolatok származnak, vagy olyanok, amelyekben sok a nehézség. Ehhez jön még, hogy ezek a kölcsönhatások soha nem statikusak. Az egyes emberben magában és minden, emberek közötti kapcsolatban a legkülönbözőbb helyzetben vannak az elemek. Ezt még befolyásolja az adott idő, tér, különböző élethelyzetek (magánélet, egészségi állapot, stb.).

Mindeközben a következő szempontokat kell figyelembe venni:

- A kommunikáció és a kapcsolatok akkor lehetnek sikeresek, ha minden résztvevő kész arra, hogy önmagát reálisan szemlélje, kiálljon maga mellett.
- Az embereknek hasonló, sőt megegyező célkitűzéseik lehetnek, ezért konfliktusba kerülhetnek egymással.
- Hogy eléri-e az ember a céljait, és hogy ezt miként teszi, az függ erősségeitől és gyengéitől, és a mindenkori körülményektől.
- A kommunikáció és a kapcsolatok kudarcba fulladhatnak, ha téves felvetésekből indulnak ki önmagukat vagy más embereket illetően.
- Az őszinteség, a humor és mások megértése szinte minden kommunikációs problémát képes megoldani. 

A sikeres és hatékonyan működő cég számára elengedhetetlen a megfelelő emberekkel való hosszú távú együttműködés, a kölcsönösség, a bizalom, az őszinteség, az erkölcsi-, szakmai-, és anyagi elismerés, a közös célkitűzés, a változásra-fejlődésre-tanulásra való igény, az érthető kommunikáció.




 

 

2012. július 3., kedd

Bágua, életterületek rendetlensége - zavar az életünkben!

A feng shui szerint a rendetlenséget kerülni kell, amennyire csak lehetséges.
Szinte bármi zavart okozhat, amire már nincs szükség. Ezért célszerű megszabadulni a régi, elavult vagy nemszeretem holmiktól, és érdemes a megfelelő új tárgyak részére felszabadítani a teret.
 

De mire is hívja fel a figyelmünket a káosz? Miért is kell rendet rakni? 

Lehetséges zavarok életünkben:
- Hírnév területe: kétségek és zavarok merültek fel az illetőnek a társadalomban elfoglalt helyzetével kapcsolatban.
- Házasság területe: a magánéletünk lappangó kérdéseit feszegető utalás. Ráadásul a párkapcsolatunk sem az elvárásaink szerint alakul.
- Család területe: az összevisszaság viszályhoz és széthúzáshoz vezethet. A családtagok túlzó egyéni törekvéseit jelzi, szemben a természetes családi összetartással.
- Gyermekek területe:  a kuszaság aggodalmakat és bizonytalankodást teremthet. Hatással van a szülők és a gyerekek közötti kapcsolatra is.
- Tudás területe: a rendetlen állapot megnehezíti a tanulást és zavarja az emlékezést a megtanultakra.
- Karrier területe: az itt lévő rendetlenség a választott érvényesülési körrel kapcsolatos kétségekre vall.
- Segítőkész emberek területe: nehezen vonzzuk magunkhoz a megfelelő embereket. Talán senkire nem fogunk hatást gyakorolni, avagy nem a megfelelő embereket fogjuk vonzani mindaddig, amíg el nem távolítjuk a zavar okát.  
- Gazdagság területe: zavar támad pénzügyi dolgaink rendezésében, nem kellőképp áramlik hozzánk a pénz, vagy olyan lehetőség, amiből anyagi felemelkedés lenne várható. Elakadások, pénzügyi gondok, kevesebb bevétel, stb.
- A szerencse középpontja: az otthon középpontjára is oda kell figyelni, úgy mond gondját kell viselni. Ha ápolt, vonzani fogja életünkbe a jó szerencsét, és a jó sorsot, sőt spirituális fejlődésünk sem marad el. Sokszor érdemes gyertyatartót vagy kristályt elhelyezni a háznak e területén. 


Itt a nyár, remek lehetőség a szanálásra, festésre, átalakításra, vagy csak egyszerűen egy jó nagy takarításra.
Jó munkát!!!!

2012. június 20., szerda

Weöres Sándor: Nő és Férfi

A teljesség megbomlásának fő-formája, hogy nő és hím lesz belőle. A nőiség vagy hímség felé még csak közeledő kisgyermek ép úgy teljes, mint az egyéni különlét fölé emelkedő lény, aki a nőiséget és hímséget egyesíti, a változatlanba oldja. 

Ahogy a nő-test és férfi-test kiegészítésre szorul, épp így csonka a nő-lélek és férfi-lélek. A nő nem ismeri a világosságot, a férfi nem ismeri a meleget. A nőből hiányzik az igazi teremtő erő, a férfiból az igazi élet-erő. A nő ha az emberiség maradandó kincse felé törekszik, csak azt fogja fel belőle igazán, ami benne mozgalmas, eleven pezsgésű esemény-szerű: a teremtés templomát úgy tekinti, mit egy uzsonnázó-hely, pletyka sarok. A férfi, ha az emberi tenyészés édes játékaiban és meleg meghittségbe helyezkedik, elhomályosul, elgépiesedik: az élet templomát úgy tekinti, mint alkalmat a kényelemre. A nő oldottan lebeg az élt mozgó, forró áramában és csak arra figyel, ami szerves összefüggés tenyészet, enyészet: a férfi zártan határoltan evez a mindenségben és érdeklődése tárgyait szigetekként szemléli.


Ha a férfi olykor átlát egy nő lelkébe, vagy a saját férfi lénye alatt rejtetten létező nőt figyeli: látja, hogy vöröses félhomályban az egymásba mosódó, alaktalan dolgok csíraként forró lüktetésben élnek: ha a nő előtt feltárul egy férfi-lélek, vagy önmagában rejtett férfi lénye: látja, hogy kékes szürke fényben dideregnek a dolgok, egymástól elkülönülve, szobor-szerűen. 

 A nő, ha dolgozik, munkájába örömeit bánatait, egész világát belesugározza: a férfi, ha dolgozik, munkájában minden mást elfüggönyöz előle. A nő, ha kártyázik, feloldódik a játszó csoportban és nyerni a játszóktól akar: a férfi, ha kártyázik, ráhurkolódik a játék váltakozására és nyerni a játékban akar. A nő, ha felbont egy narancsot s abból pár gerezdet jó-szívvel feléd nyújt, szinte önmagát bontotta fel, saját érzésvilágából nyújtja feléd azt, ami belőle téged illet: a férfi, ha jó szívvel étellel kínál, örül, hogy neked is adhat abból, ami az övé. A nő a szeretett férfi életét egybe akarja olvasztani a saját életével: a férfi a szeretett nőt saját lényéhez akarja főzni mennél szorosabban. A nő a szerelemben életének mámorára-teljesülését keresi: a férfi a szerelemben a mámorzárt, folyton fokozódó egészét keresi. 


Nő és férfi igénye nem fedi egymást: épp ezért a nő kiegészítője nem a kiváló teremtő férfi, hanem az arszlán aki folyton sürög és a nőt magával-sodorja, újra meg újra elkápráztatja, még ez a kettős röpködés végül családi biztonsággá higgad: s a férfi kiegészítője nem a kiváló, éltető nő, hanem a bűbájos, aki a férfi érzékeit feltudja pezsdíteni, s ezen át egész lényét lelkesedésbe ragadni, s ráadásul át tudja venni az illető férfi meggyőződéseit, kedvteléseit, terveit. Mint hogy a nő ritkán találja meg egy-személyben az arszlánt és a családfőt, s a férfi a bűbájost és alkalmazkodót, innen a sok csalódás. 

A férfi lénye kemény mag, a nő lénye csupa vonatkozás. A családi, vagyoni és egyéb körülmény a férfinál: életének formálója: a nőnél: maga az élet. Egy férfit akkor ismerhetünk meg igazán, ha körülményeitől mentesen, magába-véve vizsgáljuk, egy nőt akkor, ha az emberekhez és körülményekhez való vonatkozásait sorra-vesszük. Ha egy nő regényében az ,, ideális férfi " szerepel: nagy nőhódító, tökéletes családfő, bátor és határozott cselekvő, bármihez kiváló tehetsége van, de nem tudjuk, a sok kiválóság hol fér el benne, mert lénye nem több, mint egy felöltöztetett férfi-arcú fabáb a ruhaüzlet kirakatában. S a férfi regényében szereplő ,, ideális nő " csupa rózsaszín finomság és arany okosság, de egyetlen igazi vonatkozása, hogy tűzön-vízen át szerelmes a férfi-hősbe, akivel önkéntelenül azonosítja magát az író is, az olvasó is: oly talajtalanul libeg a világban, mint a karácsonyi képeslapok édeskés angyalkái. 

Melyik ér többet: a nő, vagy a férfi? Mindegy. Bármelyik elérheti a legvégsőt: a teljességet. De mindegyik más módon: a férfi saját zárt lényét fejleszti egyre nyitottabbá, teljesebbé: a nő, mint egy puha melegség száll a végső puha, meleg fészekbe.

2012. június 17., vasárnap

Szerelem - szex - idősebb korban. Tabutéma - de miért is?

Minap egy kávézó teraszán ültem és hallgattam, akaratom ellenére, két fiatal megrökönyödését - amint épp egy idősebb, talán újbóli szerelmük fellángolását élő pár "turbékolásáról" beszélgettek.
Meglepődtem - miért is téma ez még mindig?
T A B U. 
De még milyen?



Az még valahol normális, elfogadott, hogy a fiatalok megélik, olykor talán túlságosan is nyilvánosan szerelmüket. De miért nem tudjuk elképzelni, hogy akár az idősebbek is lehetnek szerelmesek, s továbbmegyek, még szexuális életet is élnek? 

Egy film - mely pont erről szól: A kilencedik mennyország.



Sokszor elhangzik az a szólás, "mindig olyan idős vagy, ahány évesnek érzed magad", s a tényleges kor, teljesen mindegy, a szíved legyen fiatal. Nem egy film, könyv mesél igaz, szép történeteket a szerelemről, s nem egy, az idősebbek szerelmi szövevényéről. 
A szerelem nincs korhoz kötve.
De az sem - ezen lehet most sokan prűden reagálnak majd - ki melyik nemhez vonzódik.
S hogy ki hány éves egy párkapcsolatban, ki a fiatalabb, és ki az öregebb.
Az meg egyenesen homlokráncolásnak minősül, mikor az idősebb generáció, szexuális életéről beszél. Mitől másabb? Miért ne lenne rá igénye? Azzal, hogy bőre öregszik, fizikálisan talán már nem oly aktív, a vágy miért ne élhetne tovább? 


Vannak időtlen dolgok, melyek soha nem hiányozhatnak egy hosszan tartó boldog párkapcsolathoz.

Entrópia - mint befektetett energia. Ami egyszer felépült, az romlani is fog. Ha nincs plusz "energia", romlásnak indul - minden. Még egy szép ház is, vagy kert. Ha nem gondozod, pusztulásnak indul - s ezzel a párkapcsolattal is így van. Gondozni kell nap mint nap.

Szabadság - hagyd, hogy a másik levegőt vegyen, időnként nélküled is létezzen. Senkit és semmit nem birtokolhatsz. Még a párodat sem. Ha jól érzi magát veled, miért menne el, de ha nem, miért maradna veled?

Tisztelet - talán ez az alapja mindennek.

Konfliktusok - na azok bizony kellenek. Fogd fel úgy, hogy a konfliktus a barátod. Pontosan megmutatja, hogy hol lehet még az élet minőségét emelni. Ez vagy összébb hoz egy párt, vagy épp elválnak útjaik.

Különbözőség - Régi, szerintem elcsépelt szöveg, hogy a hasonló, a hasonlóval jó együtt. Igen. Bizonyos kereteken belül. De hisz már alapjaiban a NŐ - FÉRFI is különbözik egymástól. Mind testileg, mind lelkileg. A közös pontok (mint szórakozás, érdeklődés, stb) kellenek, de kell az is, hogy adhass újat, mást a párodnak, azt ami Te vagy. A kiegészítést. Elég unalmas lenne, ha mindig mindenben egyformák lennénk. 

És persze kell az a fránya, máig megmagyarázhatatlan KÉMIA - amely, mint egy mágnes vonz, és vezet, időnként az orrunknál fogva.

Kedvem lett volna elbeszélgetni a fiatalokkal.
Miért is baj, hogy van még szerelem? Idős korban is? Hogy akarnak, küzdenek, tesznek egymásért? Hogy tudják mi az, csak csendben lenni és megfogni a másik kezét, megölelni, simogatni. De sokszor csak a szemek beszélnek.
A szó pozitív értelmében irigyeltem a párt. Egyre kevesebbet látok ilyet.

DE REMÉLEM, EGYRE TÖBB IDŐSEBB PÁRT LÁTUNK MAJD AZ UTCÁKON!