2010. július 26., hétfő

Fókuszban a férfiak: 2 rész

Egy ideje csak szemlélődök. Magamat, másokat, mindenkit. Sok helyen megfordultam az elmúlt időszakban, s mint ahogy egyébként is, szeretek csak úgy lenni, a jelenben, tettem ezt az "élet teraszán" is, figyeltem. Szeretem az embereket. Kicsit és nagyot, fiút és lányt, időset és fiatalt, férfit és nőt. Főleg az ellentétek vonzanak, a másság, a különbözőség, a Yin Yang elmélet. Mert a világ nem élhet a másik nélkül, mint ahogy a nappal nélkül nincs éjjel, a jó a rossz nélkül, élet halál nélkül, fájdalom öröm nélkül, férfi nő nélkül. Aki bármit is elnyom, utasít, elzár, kirekeszt magából, hiányt szül, s minél jobban teszi ezt, annál inkább vágyik rá. Persze. Csak nem mondják ki. Talán még magunknak sem. Bármilyen életterület legyen is ez. A Ji King "Változások" könyve pontosan ezt boncolgatja, mert hisz nincs egyik a másik nélkül, minden változik, körforgásban van, minden történés után jön egy másik, minden tapasztalás hoz magával egy újat, a kudarc felemelkedést hoz, sorolhatnám tovább, de inkább olvasni kell.

Férfiak!

Miután "női szemüveget" hordok, ezen keresztül látom a történéseket is. S ameddig a világmindenséget Ádám és Éva alkotja, csak vágyunk rá, hogy megérthessük a másikat. Milliónyi könyv, film, és minden foglalkozik az örök rejtély megfejtésével. Teszem ezt én is, bár isten igazán sosem fogom megtalálni a kulcsot. Törekszem rá, mert fontosnak tartom. Mi nők is, ahány félék vagyunk, úgy a férfiak is a szivárvány összes színeiben pompáznak.

Különbözünk. Ez tény. S amennyire nőies egy NŐ, annyira lesz a FÉRFI is férfias mellette. S fordítva. A legnagyobb gondot, pontosan ezek megélésében látom. Az elmúlt elemzéseket nézve, szinte minden területen alapvető hiányt észleltem. S akkor még hol volt a kommunikációs "elbeszélés", a vertikális-horizontális látásmód, a múlt batyuja, a félelmek, szexuális elfojtás, a céltalanság, az ego játéka, önbecsülés hiánya, a párkapcsolaton belül álarcok találkozása (Osho: Intimitás könyve ír erről fantasztikusan).

A saját szemüvegemből megélve, férfi társaimnak nem győzöm elégszer elmondani, hogy merjenek küzdeni, harcolni (nem csak a karrierben, vagy a pénzkérdés tekintetében),gyengédnek lenni, fejlődni, tanulni, megbeszélni a problémákat, akár meghallgatni másokat, merni elköteleződni, kimondani érzéseket. Ne féljenek sebezhetővé válni. S azt a fránya egót dugják már el a zsebükbe. Semmi szükségünk rá.

S ezzel egyetemben tanítom a nőiesség megélését körülöttem. Minden életterületen fontosnak tartom, hogy a nő NŐ maradjon. Még ha nincs is mellettük férfi, akkor is nőnek kell maradni. Ahogy egy férfi küzd, harcol, kemény, dönt, mer, ott a nő legyen elfogadó, befogadó, lágy, kedves, bájos, gondoskodó, nem irányító, türelmes.
S mind a két fél élje meg szexuálisan nemisége teljességét. Ez a legnagyobb kapocs, s legszebb ajándék az élettől.
A szexben is kicsit csodálkozva látom, annak ellenére, hogy ezernyi helyen lehet e témában kutakodni, valahogy mégis tabutémának tekintik a párok, az erről szóló nyílt beszélgetést. Pedig erről beszélni kell, felvállalni ki mit szeretne, mi hogyan jó, kinek milyen igénye van, bármit, amit gondolatban elképzel az ember. Az őszinteség itt is nagy adu ász!

Örömmel tapasztalom, hogy a bizalommal hozzám forduló, már-már kudarcra ítélt kapcsolatokkal küzdő párok esetében is, akár újrakezdéskor, nemiségük helyes megélésekor, a törvényszerű változások által, másik félnél is bekövetkezik a csoda. Valahogy az egyik húzza a másikat, jó irányba. Tehát innentől kezdve teljesen mindegy ki kezdi el. Persze benne van az elválás lehetősége is. De ha a SZERETET, a KELLŐ KITARTÁS, ELKÖTELEZŐDNI VÁGYÁS, BIZALOM, TISZTELET, az ADNI TUDÁS, a SZABADNAK HAGYNI ELV, a SZENVEDÉLY, az ÉRINTÉS ELVE érvényesül, akkor egy teljesen új alapokra helyezhető kapcsolat születik meg.


Szerintem ez a legfontosabb. S Neked?

2010. július 12., hétfő

Élet az elemzéseken túl

Az elmúlt időszak elemzései kissé lemerítették energiatartalékaimat, sokat bújtam más emberek bőrébe. Próbálom szavakba önteni az eddig megélt események kavalkádját. A vizsgálódások, felismerések mind újabb és újabb kérdéseket vetnek fel egymás után.

Számomra is döbbenetes az elemzések hatékonysága. Már számolni sem tudom, hány emberi sors akadt a kezembe, de mindannyiszor újabb tapasztalatokra teszek szert. Érzelmek, mélységek tárulnak fel, sokszor döbbenetes traumákra bukkanva, valahol mélyen elásott kis titkok szakadnak fel, mosolyt vagy könnyeket csalva az arcokra.

Felvállaltam, s tudatában vagyok mennyire nagy felelősség emberi sorsokban elmerülni. Persze vannak, akik megértik, rájönnek az ízére, mi rejlik az elemzésekben, s még ha fájdalmas is, de megteszik az első lépést a változás, újjászületés felé. A tudatosságnak itt van nagy szerepe. S persze van olyan is, bár már többször elmondtam, nem vagyok jósnő, nem tudom megmondani a jövőt, és változatlanul bombáznak születési dátumokkal, ugyan még nem ismerik az illetőt, de már jön a telefon, összeillünk e vagy sem. A térrendezésnél pedig, hogy csak úgy körülbelül hol is van ez meg az?????? Nos igen, ilyenkor gondolkozom el, hogy talán még sem voltam "konkrét" a megfogalmazásokban.

Akkor ismételjünk egy kicsit :)

Személyiségelemzések.
Bárkinek és bármilyen korosztálynak. Egyedülállóknak és családoknak egyaránt készíthetünk elemzést. Meglepő lehet, de még párkapcsolati elemzések után is általában a gyermek(ek) elemzésére is sor kerül.
Gyermek-szülő, testvérek, főnök és beosztott, munkatársi, bármilyen kapcsolati rendszer összefüggéseit lehet feltárni.
Egy valamit viszont nem tudok. Megoldani mások életét. Én CSAK feltárok, megoldásokat javasolok, további konzultációkat tartunk, de nem döntök. Igen, erre mondják, "bátraké a szerencse". Legutóbb férfi lélekkel foglalkoztam (még adós vagyok a folytatással), s felüdülés számomra, a csoda, melyeket általuk élek meg. Hogy félre téve azt a bizonyos "férfiegót", szembenéznek a hibáikkal és felvállalják azt, s végre férfiak mernek lenni, küzdenek. Ha lenne kalapom, bizony megemelném, mert látom a szeretet és tisztelet kinyilvánítását a másik felé, amiből egyenes az út a boldogság felé.

Ami nagy kihívás számomra, hogy kellő segítséget tudjak adni másoknak a múlt sérelmeinek feloldásában, kezelésében, az ebből való kiút megtalálásában. Szinte minden ember ennek fogságában szenved, mintegy fájdalmas játékszert ölelve magához, s képtelen elengedni azt. Akár tárgyiasult, akár érzelmi téren, de mindaddig, míg a múlt fogva tart, nem tudják megélni a jelen örömét, pillanatát, s ezáltal a jövőt sem. Tény, a férfiak zárkózottsága keményebb dió, de ettől izgalmas az élet.

Térrendezés.
Csak kész tervrajzzal, pontos mértékekkel lehet dolgozni, nem körülbelüli adatok megadásával. A báguát másképp nem tudom használni, s amitől több ezer éves tradíció a Feng Shui, az a pontosság, tudatosság és bátorság, a múlt elengedése, a jövő útkeresése.
Itt nem születési dátumok kellenek, hanem cm-ek, m-ek, falak, ajtók, ablakok......
Hányan költöznek, élnek a térben, ki mivel foglalkozik, milyen fontosabb élettervek várnak egy családra, emberre, stb.

Nem mécsesek és kis elefántok kihelyezésén van a hangsúly. Bár legutóbb én is kaptam egyet, méltó helyén vigyáz rám, szeretgetem őt :) :) :), segíti utamat, de ettől még nekünk kell tennünk a dolgainkért.